Az október első hétvégéjén 13 anya és 15 lány gyűlt össze a Ktiši-i Egyházi Ifjúsági Központban, hogy elmélyítsék egymás közötti kapcsolatukat. Az egyházi családi központ számukra egy olyan programot szervezett, amely az anya és lánya közötti kommunikációra, lelki támogatásra, pihenésre és szórakozásra összpontosított. Pénteken, a bemutkozás után megkérdeztük az anyákat, hogy mivel érkeznek és milyen elvárásaik vannak. A legtöbben azt mondták, hogy fáradtak és kimerültek, mivel több gyermek nevelése mellett a munka is nagyon leterhelő, ezért szeretnének egy olyan hétvégét tölteni, amikor csak a lányukkal/lányaikkal lesznek, és olyan dolgokról beszélgetnek, amelyekre a mindennapi rutinban nincs idő.\n
\nA teljes három nap alatt csodálatos időjárás volt, így az anyák és lányaik élvezhették a természet szépségét, sétáltak, és arról beszélgettek, mi működik jól a kapcsolatukban, mire büszkék, de arról is, ami terheli őket, és hogyan segíthetik egymást. Emellett erősítették egymás iránti tiszteletüket és támogatásukat, mivel mindegyik anyának és lányának meg kellett sütnie a saját pizzáját. Mivel mindkét kezük volt megkötve, nehéz volt számukra, így sokat kellett együtt dolgozniuk ahhoz, hogy a sütés után mindketten élvezhessék a saját pizzájukat.
Szombat este mindenki nagyon jól szórakozott, amikor a nők és lányok bemutatták életük egy részét, de fordított sorrendben. A nők játszották a lányokat, a lányok pedig a nőket. Ez a "fordított világ" játék nagyon fontos volt, mert mindkét fél megélhette, milyen az, amikor otthon nem értik egymást.
Aztán elmentünk a kápolnába, ahol Rafael Kaca atya egy gyönyörű imaadást tartott, amely során Jézusnak átadhatjuk minden gondunkat, félelmeinket, nézeteltéréseinket, és legfőképpen kérhetjük az Urat, hogy védje és áldja meg családjainkat.
Vasárnap a nők elmondták, mennyire fontos számukra ez a hétvége, amelyet lányukkal töltöttek, mennyire pihentek meg, és mit tanultak a kapcsolatukról. A lányok pedig alkalmunkat kaptak új barátokat szerezni, és amikor búcsúztunk, és néhányan sírtak is, legalább cseréltek telefonszámokat, hogy kapcsolatban maradjanak egymással.
Egy anya, Zlata szavaival köszönjük ezeket a napokat: "Nagyon köszönöm, ez egy különleges időszak volt számomra."
Mgr. Martina Fürstová
